DualOutsider

Gyerek(eim)száj

Gyűjtöttem én már szalvettát, bélyeget, csokispapírt, Turbo-rágós papírt, Bon Jovi posztert….de egyiket se szerettem ennyire…na jó, talán a Bon Jovit igen…áá, nem…ezt azért jobban szeretem. 🙂 Itt van a kedvenc gyűjteményem:   2018, január 10: Hunor, 6: Hello, kisbébink! Na megismersz már? Én vagyok a legnagyobb rajongód, Hunor. Imàdom a bömböléseidet, kakálásaidat, gõgicsélésedet, szeretem azt… Tovább »

Zen

2016, okt. 19 Szeretem a szombatokat…A gyerekhangokra, gyerektalpakra, és nem ébresztőórára való ébredést…a levegőben ringó lazaságot, puhaságot…a ráérős puszikat…a kitérdelt pizsamákat, amiket délután sikerül leszerelni róluk. Szeretem magamat is, amiért már nem nem stresszel a porszívózás-főzés-mosás gondolata…nyugtató érzés, hogy kinőttem ezt is. Legalább olyan nyugtató, mint az együtt elfogyasztott kv/kakaó..nyugtat, boldogít, éltet… Azután a játékok,… Tovább »

Mese Nyuszibuliról

Ezt a cikket akkor írtam, amikor a parenting-tanfolyamra jártam. A tanárnőnek tetszett és megosztotta az oldalán. Úgy gondolom, itt is helyet kell kapjon. “Sziasztok! Tegnap délután vettem részt az első foglalkozáson, amely az érzelmek elfogadásáról szólt. Nagyon tetszett, úgy éreztem, nagyon a szívemből és a szívemnek szólt. Sokat rágodóm azon, miként lehetne megszabadulni a gyerekkorból… Tovább »

Puhamoha

Amikor az embernek saját gyereke lesz, nyilvánvalóan megváltozik az egész élete. Nem beszélek most a megváltozott értékrendről, a megváltozott fontossági sorrendről, az alvásról, evésről, sírásról, kakis pelenkáról.  De beszélek arról, amit érzek, amikor Rátok nézek. Kedvenc időszakom a reggel. No, nem a mindennapi reggel, amikor kiabáltok rám, mert felköltöttelek :), hanem a vakációs reggel. A… Tovább »

Unconditional love

Bizsereg a hátam. A fájdalomtól bizsereg. Ismerős ez az érzés. Már 8 hónapja érzem újra és amikor tudatosul bennem, hogy mi ez a bizsergés, még mindig hihetetlen. Még mindig nem tudom elhinni, hogy újra átélhetem ezt a csodát, minden gyönyörével és nehézségével. Hogy újra kezeimben lapul a fehér lap, hogy új esély van másképp írni,… Tovább »

Aranyköpések…avagy mitől szebb a szép élet

1. Hunor, édes hangon, kissé még selypítve, de nagyon határozottan: – Anyuci, ma egyedül húzom fel a gumicsizmát.– De jó hír ez, Hunor! Egyre nagyobb vagy!– Nem vagyok nagy, csak erős. De a kicsik is lehetnek erősek. Mert kicsi a bors, de erős! 🙂 2. Hunor: – Anyu, játsszuk aszt, hogy lámnésztél, utána meg nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!