DualOutsider

Mese Nyuszibuliról

Ezt a cikket akkor írtam, amikor a parenting-tanfolyamra jártam. A tanárnőnek tetszett és megosztotta az oldalán. Úgy gondolom, itt is helyet kell kapjon. “Sziasztok! Tegnap délután vettem részt az első foglalkozáson, amely az érzelmek elfogadásáról szólt. Nagyon tetszett, úgy éreztem, nagyon a szívemből és a szívemnek szólt. Sokat rágodóm azon, miként lehetne megszabadulni a gyerekkorból… Tovább »

Isten

Kemény harcokat vívok mostanában. Bármennyire közel állok Hozzá, bármennyire eltudok mondani Neki mindent, bármennyire megnyílok Neki, a harcaim és fájdalmaim miértjét, mélységét csak te ismered. Ha létezel, akkor tudnod kell róluk. Tudsz róluk? Érdekel? Igen, tudom, foglalt vagy a sok szarral, amit rányomsz az emberekre, az ártatlan emberek meggyilkolásával, ártatlan gyerekek árván hagyásával, korrupt emberek… Tovább »

From classmate to soulmate

2015, július Nem tudom hogyan és mikor történt az átmenet.  14 évesen ismertük meg egymást. Te voltál a kedves, szemüveges, kövér fiú, nagy, kék szemekkel. Olyan édes voltál. Legtöbbször komoly ábrázattal jelentél meg, félénk voltál, tele komplexussal, de amikor mosolyogtál, ragyogott az arcod. Mindig szerettem a mosolyodat és az érzést, amit az a mosoly keltett… Tovább »

D.J. – egy tüdőnyi friss levegő

Nem emlékszem pontosan, mikor láttalak a szemeimmel először. De pontosan emlékszem, mikor láttalak a lelkemmel először. Meleg voltál, mosolygós, a szép formájú kék szemeid ragyogtak. Az az ember vagy, akinek mindig ragyog a szeme. Akkor is, amikor nincs jó napod. Nincs a szemedben sohasem szomorúság. Csak az arcodon látok néha szomorú árnyakat, amikor hiányt érzel. A… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!