<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>DualOutsider</provider_name><provider_url>https://dualoutsider.cafeblog.hu</provider_url><author_name>mágniK</author_name><author_url>https://dualoutsider.cafeblog.hu/author/magnik/</author_url><title>Unconditional love</title><html>&lt;p&gt;Bizsereg a hátam. A fájdalomtól bizsereg. Ismerős ez az érzés. Már 8 hónapja érzem újra és amikor tudatosul bennem, hogy mi ez a bizsergés, még mindig hihetetlen. Még mindig nem tudom elhinni, hogy újra átélhetem ezt a csodát, minden gyönyörével és nehézségével. Hogy újra kezeimben lapul a fehér lap, hogy új esély van másképp írni, jobban színezni, vagy satírozni...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Teljes őszinteséggel kijelentem azt, hogy nincs olyan nap, amelyen ne gondolnék arra, mennyire szerencsés vagyok. Legtöbbször azt kérdezgetem, vajon mit tettem, hogy megérdemlem ezt a 3 gyönyürű, egészséges gyermeket? Álszentség nélkül mondom, hogy nem vagyok méltó ekkora áldásra. És mégis, valaki valahol másképp gondolja, mert a kezeimbe, a szívembe adta őket.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>